Erasmus+ Észtországban, Tallinnban

Sziasztok!

Zahorán Kincső vagyok, BSC Sport- és Rekreációszervező TF-es hallgató.
Elsősorban remélem, beszámolóm alapján megtetszik nektek is Észtország,
másfelől pedig hogy ti is kipróbáljátok magatokat, vajon milyen egy mobilitási programon keresztül folytatni tanulmányaid egy teljesen ismeretlen környezetben.

                                                                                                                                                  

Miért pont Észtország?

Igen, talán ez az a kérdés, amit mindenki megkérdezett tőlem. 

Megmondom őszintén még soha nem jártam ott, mint ahogy sok más helyen sem. 

Olyan országot kerestem, ahol jók az egészségügyi mutatók. Gondolkodtam Svédországon, Norvégián, Hollandián. Sajnos ezek az országok elég magas költségűek és próbáltam olyat keresni, ahol a kapott támogatásom azért jórészt fedezi a költségeim. Fontos volt, hogy olyat válasszak, ami később akár remek hely lehetne, hogy ott éljek és dolgozzak.  Végig kellett nézzem az iskolákban milyen lehetőségek vannak. Egy fő szempont volt számomra: megismerni az ottani sportolási szokásokat, s legyen rálátásom, milyen szervezési keretekben gondolkodnak és ezt milyen módszerekkel valósítják meg.

A fentiek figyelembevételével Észtországra került a sor, ezen belül is Tallinnban a fővárosban laktam.

Észtország területe: 45 226km². Kb. 1,3 millió ember él ott, ezek között főként észt, orosz, ukrán, finn és lett nemzetiségek lakják.

Amit én láttam: Észtország fele erdőből, mocsarakból, ún. ’bog’-ból áll. Sík területről van szó.
Volt szerencsém egyszer még téli időszakban a Könnu-Soursuu Bog-ot megnézni az iskola előtti nyelvtanfolyam keretein belül.

Mielőtt eljöttem lehetőségem volt a Viru Bog-ban a napfelkeltét megnézni, illetve fürdeni az egyik kis tóban. Szuper élmény volt.

Rendkívül sok parkjuk van, amiket állandóan karbantartanak. Gyönyörű helyek és nyugodt környezet. Így a városban lakóknak is mindig van hova kimenjenek. 

Van egy pár kisebb vízesés. Amikor az iskola által raftingon vehettem részt, a tanárral egy hajóban evezve volt szerencsém márciusban megzuhanyozni az egyik vízesés alatt. Soha nem fogom elfelejteni!

Nagyon népszerűek az Outdoor-kültéri sportok (mint például a Nordic Walking). Tisztában vannak a mozgás jótékony hatásaival.

Rengeteg látogatnivaló van, engem az erdő, a természet világa jobban megfogott, amit már kitalálhattatok, hiszen ez képeimből jól is látszódik.

A kedvenc helyem Észtországban Parnu: Ugyan nem nagy város, így lehet, hogy munkahely sincs olyan sok, de gyönyörű, nyugalmas, békés, fejlett, csöndes. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Főleg, ha egy kis kikapcsolódásra vágyik az ember a tengerparton. 

Tartuban voltam egy napot, de sajnos nem volt elég időm hogy jobban megismerjem.

Időjárásról annyit, hogy valóban sokszor szürkés színű hétköznapjaim voltak, illetve hogy egész nap csak esett. Minden felkelés nehezemre esett, mert még sötét volt, és amikor már hazamentem az iskolából, akkor is sötét volt. Úgy készültem, hogy nagy havazások lesznek és hogy nagyon hideg tél lesz. Nem így volt. Bár május 1.-én még esett hó, de el is olvadt. Az utolsó hónapok számomra fantasztikusan teltek a koronavírus ellenére, mert az idő nagyon jó volt, így el tudtam menni kirándulni a SZUPER PIROS BICIKLIMMEL.

A tömegközlekedésen az utazás ingyen van azoknak, akik észt személyivel rendelkeznek, de ha hosszabb időre mész, ajánlom, hogy vegyél biciklit, egész olcsón hozzá lehet jutni. Talán ez a legjobb módja, hogy felfedezd a várost és a környéket. Rengeteg kiépített bicikli útvonal van. Tényleg jó utakról van szó.

Az észrevételeim alapján nagyon sok az idős ember. Sokan voltak, akik csak oroszul kezdtek hozzám beszélni, mert észtül nem tudtak.

Ugyan nem Észtország, de eljutottam Lapföldre is. Találkoztam a Mikulással. De ami ennél is csodálatosabb volt, láttam a sarki fényt!

Ha még továbbra is érdekel titeket Észtország, íme egy régebbi cikk:

https://index.hu/gazdasag/2018/12/25/eszt_orszagportre_skype_taxify_digitalizacio_gazdasag/

                                                                                                                                                      

Miért menj el Erasmusra?

Ez egy olyan élmény, ami kihagyhatatlan. Mindenki, aki olvassa és van lehetősége, most jelentkezzen és induljon és készüljön.

Ha engem kérdeztek, csak pozitívokat tudok mondani.

Az ottani élet egy egészen más világ, más boltok, más szabályok, más környezet, más emberek.

Mindenhol olvasni lehet különböző motivációs idézeteket, hogy menj és csináld..stb. De az emberek 50%-ának nincs lehetősége menni, az ¼ része fél elindulni, és csak nagyon kevesen vágnak bele ebbe az életre szóló kalandba. Nekem is nehéz volt dönteni, de nem bántam meg: szüleim, rokonaim, barátaim támogattak a döntésemben, így utólag azt bántam volna, ha kihagytam volna. Bevallom, az első hetek Észtországban nekem sem voltak egyszerűek, de aztán belerázódtam az ottani életbe.

Kicsit sajnáltam, hogy a fogadó intézmény tanáraival nem volt túl sok idő, amit közösen tölthettünk volna. Habár kevés alkalommal találkoztunk, mégis nagyon inspiráló volt számomra látni őket és beszélni velük, hogy mennyi élettapasztalattal rendelkeznek már és ahogyan a világról gondolkodnak.

Amikor odamentem, nehezen tudtam megszólalni angolul, de mielőtt haza utaztam, még az utolsó esti búcsú bulin már mindent, amit mondani szerettem, azt ki tudtam fejezni. Ez számomra egy nagyon nagy előrelépés. Látom fontosságát, hogy muszáj még többet és többet angolozzak. Természetesen rádöbbentem, hogy a német nyelv is nagyon fontos, mert nagyon sok Erasmusos hallgató németül tudott és olyankor ők inkább azt a nyelvet használták kapcsolattartásra.

Nagyon jó érzés volt látni és megismerni más kultúrákat: a legjobban az olaszok vidámsága tetszett. Azok a romantikus boldog zenék, meg ahogy énekelték közösen! Szeretnék egyszer Olaszországba eljutni.

Rengeteg új embert megismertem. Mindenkinek más szokásait figyeltem és tanultam.  Szerencsére egy nagyon jó közösség alakult ki azok között, akik az észt nyelvtanfolyamon részt vettek. Habár ugyan külföldön voltam, a magyar erasmusos diákokkal megtaláltuk egymást. Volt szerencsém együtt ünnepelni a Magyar Észt Farsangon a kint élő magyarokkal, így őket is megismertem.  Megismertem egy Magyar Észt családot akik a második családommá váltak. 

Úgy érzem, megnyílt a világ előttem. Kiszélesedett a látóköröm. Másképpen tekintek emberekre, dolgokra. Másoktól tanultam. Tanultam az életből, az élettől, de közben magamról tanultam a legtöbbet. Nem telt el úgy nap, hogy nem tanultam valami újat. Ha lehetőségem lenne, akkor elmennék mindenhova. Minden érdekel és szeretnék még többet és többet tanulni, felfedezni új dolgokat. Tanulni az emberekről, a világról, a környezetről amiben élünk és a legfontosabb: az egészségről.

“Ne izgulj azon, hogy milyennek kellene lennie életednek. Csak alakítsd olyanná, amilyenné te szeretnéd.” – Maria Murnane

Tényleg egy életre szóló tapasztalat! Ne hagyd ki! Nem biztos, hogy ilyen lehetőséged lesz az egyetem után!

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki segített, támogatott. Nagyon hálás vagyok az ott megismert családnak, akik végig segítettek. Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam az Erasmus+ program keretein belül, hogy fél évet külföldön tartózkodjak.

Próbáld meg te is! 😄

Zahorán Kincső