Szekeres Lilla a Testnevelési Egyetem harmadéves rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakos hallgatója. Lilla a 2018/19 őszi félévet a spanyolországi Universitat de Barcelona egyetememen teljesíti Erasmus+ ösztöndíjasként. Olvasd el Lilla bejegyzését, hogy milyen egy spanyol egyetemen tanulni.
Szekeres Lillának hívnak, rekreáció szakos hallgató vagyok a TF-en. Most, a harmadik évem első szemeszterében kint tanulok Barcelonában Erasmussal. Itt kint tanárképzőre járok.
A spanyol iskolarendszer nagyon különbözik a magyartól. A tanórák 120 percesek, az érdemjegyekben 1- 10-ig terjednek.Nagyobb hangsúlyt fektetnek a beadandókra, az önálló véleményalkotásra, csoportmunkákra. A tanórák interaktívak. Lehetőség van angol nyelvű órákat felvenni, anyanyelvi oktatókkal.
Személyes tapasztalatok alapján szerintem az, aki Magyarországról érkezik ide, rengeteg új dologgal fog találkozni és sok mindenhez hozzá kell szoknia. Az olyan alap dolgokon túl, hogy a pénznemük euró (tehát minden bevásárlás alkalmával kis fejszámolást kell végezni), furcsa lesz még az is, hogy a boltokban itt nem húspult, hanem halpult van, hogy a buszt le kell inteni ahhoz, hogy megálljon, és ha megbeszéltél egy találkozót 2-re , az sokkal inkább fél 3-at, 3-at jelent.
Egy magyar ember mindig csodálattal fog nézni azokra a dolgokra, ami talán valamennyi embernek a világon megszokott: a pálmafákra, a tengerpartra, a rákocskákra a tészta tetején. Időben minden egy kicsit el van tolódva, a 19:00 órát még délutánnak hívják, a 22:00 pedig az ideális vacsoraidő.
Az idegen nyelvek beszélése sajnos nem a spanyolok erőssége, az én A2-es spanyol nyelvtudásom már sok helyzetben nagyon is szükségesnek bizonyult. A spanyol emberek nagyon barátságosak, rád mosolyognak a metrón, és próbálnak segíteni, ha éppen elveszettnek tűnsz a város közepén.
Őszintén mondhatom, hogy Barcelona az egyik leggyönyörűbb város, ahol valaha jártam. A Sagrada Familián és a Güell Parkon túl is akad még bőven látnivaló. A legeldugottabb kis utcának is megvan a maga varázsa; a tenger pedig minden évszakban gyönyörű. Itt megtalálja az ember azt, amire szüksége van; a nyugalmat és a nyüzsgést egyaránt. :)
Szekeres Lillának hívnak, rekreáció szakos hallgató vagyok a TF-en. Most, a harmadik évem első szemeszterében kint tanulok Barcelonában Erasmussal. Itt kint tanárképzőre járok.
A spanyol iskolarendszer nagyon különbözik a magyartól. A tanórák 120 percesek, az érdemjegyekben 1- 10-ig terjednek.Nagyobb hangsúlyt fektetnek a beadandókra, az önálló véleményalkotásra, csoportmunkákra. A tanórák interaktívak. Lehetőség van angol nyelvű órákat felvenni, anyanyelvi oktatókkal.
Személyes tapasztalatok alapján szerintem az, aki Magyarországról érkezik ide, rengeteg új dologgal fog találkozni és sok mindenhez hozzá kell szoknia. Az olyan alap dolgokon túl, hogy a pénznemük euró (tehát minden bevásárlás alkalmával kis fejszámolást kell végezni), furcsa lesz még az is, hogy a boltokban itt nem húspult, hanem halpult van, hogy a buszt le kell inteni ahhoz, hogy megálljon, és ha megbeszéltél egy találkozót 2-re , az sokkal inkább fél 3-at, 3-at jelent.
Egy magyar ember mindig csodálattal fog nézni azokra a dolgokra, ami talán valamennyi embernek a világon megszokott: a pálmafákra, a tengerpartra, a rákocskákra a tészta tetején. Időben minden egy kicsit el van tolódva, a 19:00 órát még délutánnak hívják, a 22:00 pedig az ideális vacsoraidő.
Az idegen nyelvek beszélése sajnos nem a spanyolok erőssége, az én A2-es spanyol nyelvtudásom már sok helyzetben nagyon is szükségesnek bizonyult. A spanyol emberek nagyon barátságosak, rád mosolyognak a metrón, és próbálnak segíteni, ha éppen elveszettnek tűnsz a város közepén.
Őszintén mondhatom, hogy Barcelona az egyik leggyönyörűbb város, ahol valaha jártam. A Sagrada Familián és a Güell Parkon túl is akad még bőven látnivaló. A legeldugottabb kis utcának is megvan a maga varázsa; a tenger pedig minden évszakban gyönyörű. Itt megtalálja az ember azt, amire szüksége van; a nyugalmat és a nyüzsgést egyaránt. :)