 |
| A képen látható Úriemberrel képviseltük Magyarországot és a Testnevelési Egyetemet Portóban! |
Érdekes érzés ezt a beszámolót írni, mert én mindig is a képernyő másik oldalán voltam, aki olvassa vagy hallgatja az ehhez hasonló élményeket. Mindig úgy voltam vele, hogy nagyon szép és jó csak hát az én életembe nincs idő ilyenekre és amúgy is milyen sok kétely van az emberben amikor először akar egy ilyenbe belevágni. Azonban meg kell hoznom a kedvedet, azok a gondolatok csak az otthoni környezetben jönnek a felszínre és itt minden megváltozik!
Kezdjük egy kicsit előrébb! Pataki Bence vagyok a Testnevelési Egyetem ötödéves hallgatója. Testnevelő-gyógytestnevelő és egészségfejlesztő szakon tanulok és gyerekkorom óta az a célom, hogy a világban minél több helyre eljussak és minél holisztikusabb szemléletem legyen személyes tapasztalatok útján. Azért jelentkeztem az Erasmus, illetve Campus Mundi programra mert lehetőséget láttam, hogy megkaphatom azokat a dolgokat amiket itthoni környezetben soha nem tapasztalhatnék meg!
„Cidade das pontes” avagy a hidak városa egyedülálló hangulatú. A szinte mindenhol macskakővel tarkított utcák, régi néhol romos épületek és a meleg mediterrán időjárás egyvelege, egy jellegzetes melankolikus érzést vált ki az emberből amikor a belvárosban sétál. Megjegyzem Porto nem mindig ilyen, viszont ha az őszi félévben tervezel kimenni készülj fel, hogy megtapasztalhatod mind a négy évszak időjárását akár egy nap alatt is.
Az emberek itt sem szeretnek sietni és mennyire jó is ez az otthoni rohanó életmód után! Rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam az élet pörög ezerrel körülötted és annyi új impulzus ér, hogy egy idő után már megszokod. Az Erasmus egy életérzés amit nem lehet szavakba önteni. Egy szakdolgozat is kevés lenne ahhoz, hogy minden élményemet leírhassam. Rendkívül hálás vagyok mind az Erasmus+ mind pedig a Campus Mundi programnak, hogy megtapasztalhattam és megélhettem ezt a csodát. Porto örökre a szívembe lopta magát és mindig is a szabadság érzése fog eszembe jutni róla. Az emberek kedvesek hozzád és nagyon segítőkészek, a hallgatótársaid pedig ha nem is beszélnek angolul akkor is megpróbálnak a segítségedre lenni!
Megtapasztaltam, hogy esőkabát nélkül még csak a teraszunkra sem szabad kimenni! Novemberig nem láttunk felhőt, aztán decemberig nem sűrűn láttunk napot. Ennek ellenére ez nem tántorított el abban, hogy november legyen a legproduktívabb hónap az életemben.
Meglepődtem, hogy a Halloween mennyire lázba hozza az embereket és mennyire komolyan veszik a jelmezgyártást is, még a konyhás néni is kifestve és beöltözve szedte az ebédet. Ezért én sem szégyenkezhettem
csupasz bőrrel... 
A szakmát tekintve testközelből tapasztalhattam meg mennyire büszkék és milyen komolyan is veszik a saját labdarúgásukat. Az egyetem sajnos nem tette lehetővé, hogy tágabb betekintést nyerjek a futball filozófiájukba, de megtapasztalhattam a legnépszerűbb sportágat a kisgyerekektől kezdve egészen a felnőttekig.
Képesek belevinni a szenvedélyüket és a saját stílusukat a sportágba. Ott tanulhattam ahol Vitor Frade professzor tanította napjaink legnagyobb portugál edzőit. A „special one” is neki köszönhet sok mindent, hogy ott tart ahol! Volt szerencsém mind a két Portói focicsapat mérkőzését a helyszínen megtekinteni. Az Estadio do Dragao egy csodás és egyedülálló stadion, amely pazar történelemmel rendelkezik.
Pataki Bence
(fotók: Pataki Bence)